Sríla Prabhupada Uvaca 26
Bhajanok a Manorban
1973. augusztus
Bhaktivedanta Manor, Anglia
Miután már vagy egy éve Sríla Prabhupada mellett szolgáltam, lassanként hozzászoktam a transzcendentális ritmusához. Olykor az én lakrészemben ücsörögve hallottam a szobájából jövő édes harmónium dallamokat. Tudtam, bármelyik közeli bhaktát behívhatnám Sríla Prabhupada szobájába, míg Ő Isteni Kegyelme énekel, de ez alkalommal senki nem volt a környéken. Egyedül mentem hát a szobájába, s ajánlottam neki alázatos hódolatomat. Ahogy felültem, eltöltött Sríla Prabhupada dallamos bhajanjának a nektárja. Már csak a harmóniumjátéka s az éneke hallatán is úgy éreztem, lágyul a kő szívem. Mozdulatlanul, csendben ültem, és hallgattam, nem akarva elvonni a figyelmét, míg ebben a hangulatban volt. Lenyűgözött, mennyi felelősség nyomja, mégis mindig megtalálja az időt, hogy lejapázza a köreit, bhajanokat énekeljen és írja a könyveit.
Egy perc múltán felnézett a harmóniumról, és intett nekem. Tudtam, ez azt jelenti, csatlakozzak hozzá karatallal. Egy ideig még folytatta az éneklést.
- Sríla Prabhupada - mondtam, amikor befejezte. - A te kirtanod és bhajanod mindig annyira más, mint bárki másé, akit eddig hallottam.
Nevetni kezdett, és azt felelte:
- Igen, megvan a saját ének stílusom.
Sríla Prabhupada stílusát olykor imitálták, de sosem tudták megismételni. Hisz ki más lehetne képes egy fa alatt énekelve nemzetközi szervezetet alapítani?
Eredeti: http://www.vedabase.com/en/spu/26
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése